HTML

ZIZILEND

ZIZILEND 2.0 mert szentéletűsködni tudni kell Tel Aviv-ban is

Friss topikok

Címkék

AZON SPEKULÁLOK, HOVÁ MENNEK A MACSKÁK AMIKOR ESIK

2013.01.09. 23:46 Zizilend

Jár a motor, szól a Galgalacon valami dal az esőről, egy sebes folyam közepén áll az autó, a tetején kopog az eső, várok Gabeszkára hogy a Kriszta nénitől elorozott fúrógéppel átszeljük az özönvizet és felszereljük a vadiúj fűtőberendezést, amit Kispaszti látogatása alkalmából szerzeményeztem. Körülöttem ítéletidő, megy a fűtés az autóban, amiben ülök Jeruzsálemben. Ez konkrétan a keleti kényelem.

Az eső a csontokba esik és nem áll el. Hömpölyög a víz a járdán, az úttesten, az autóbuszon, a parkolóban, az üzletben, a könyvtárban, az osztályteremben. Átzuhog az esőkabáton, a tetőn, az ablakon, a falon. Az utcai szemetesekben törött ernyők, mindenki szipog, a hömpölygés végtelen, a légkondik mérgesen fújják a meleget, de Izrael rém boldog, mert Izraelnek kell a víz. Az eső áldás. Szerintem mondjuk ez a város például annyira nincsen felkészülve erre az áldásra, de a Bibi azt mondja, minden kontroll alatt van és mitagadás, ez felettébb megnyugtató.

Aztán Gabesz fúr, Kispaszti megérkezik, végigdumizzuk az éjszakát. Reggel SMS, hogy csak délelőtt lesz tanítás, ebédszünetben a moszkvai, a kanadaiak meg én értetlenkedünk egy darabig, aztán vállat vonunk és elmegyünk moziba, ott legalább van fűtés.

Aztán nédda, a fészen elkezdődött a fotópakolás a havas Jeruzsálemről. Jájj, miről maradtunk le? Csak vízszintesen süvítő jéggolyókkal találkoztunk! És ingyenes tömegközlekedéssel! Persze mire jött bármi is, a csontjaink már rég vizesek voltak. És nem voltunk jó jeruzsálemiek és nem zarándokoltunk el a Siratófalhoz mert a havas Siratófal szép. (Ja ezt mindig elfelejtem írni, hogy jobb egér, új ablakban nyitás a legjobb módszer szerintem ha linkelek valamit, mert még nem jöttem rá, hogyan oldjam ezt meg rendesen.)

Imádom a jeruzsálemi telet, azon spe­ku­lál­ok, hova men­nek a macskák amikor esik. Jön egy tag va­la­mi ko­csi­val, és el­vi­szi őket az ál­lat­kert­be, vagy mi? Vagy egy­sze­rű­en elszaladnak? Bírnám, ha lenne egy ilyen uzsonnázó szalonjuk és ezüst eszcájggal kristálypoháron koccantanának a komornyikért. Remélem mindezt azért nem a kukák mélyén csinálnák, ha már. Hm, szegény macskák, nem tudom hol vannak, de én imádok nyugodtan elsétálni a nyitott fedelű kukák mellett ebben a csodás jégviharban.

Szívesen feltennék ide egy képet, ahogy sétálok a piros ernyőmmel a kuka mellett a vihederben, lenne süvítő hangja is, de ez egy olyan blog, amin nincsenek képek, csak az írás, sajnos.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zizilend.blog.hu/api/trackback/id/tr395009256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása