HTML

ZIZILEND

ZIZILEND 2.0 mert szentéletűsködni tudni kell Tel Aviv-ban is

Friss topikok

Címkék

EGY MÁSIK SZÉTSZÓRATTATOTT GONDOLATAI, hajazva Kispaszti tegnapi bejegyzésére, akit legaluti zsidóztak tegnap a face-en (http://kispaszti.com/2012/11/15/pn-202-hadinaplo-ix-az-elveszett-szuzesseg-2-nap-2030/)

2012.11.16. 10:13 Zizilend

Reggel találtak egy gyanús csomagot a Citypass (gy.k.: jeruzsálemi villamos) Herzl hegyi megállója közelében. Csőbomba volt benne. De nem ekkor voltam a legközelebb bármihez, ami al-Dzsabarival kapcsolatos.

Tegnap a negevi kirándulásunk befejező része egy eko-falu megtekintése lett volna. Nicána azonban túl közel van Gázához a tanáraink szerint, ezért egy sivatagi kirándulást eszközöltünk, ami csodálatos volt és fantasztikus és rábeszéltek, hogy sokkal jobban áll nekem a sivatag, mint egy eko-falu.

Tegnap reggel fekszem a függőágyban, a többiek ping-pongoznak, szól valami amcsi soul, Israel biliárdozik, bugenviela lóg a tetőről, egy pálmafa alatt, aminek a teteje belenyomódik ennek az óriás vityillónak a tetejébe nád hintaágyban két osztálytársam lelkizik. Paradicsom rongyszőnyegekkel. Ez egy hotel-szerű intézmény nomád-módra. Csak reality show-kban láttam még ilyen helyet, ahova elrepítenek egy csapat félnótást, akik adnak a külsejükre és tudnak veszekedni. Itten mi se szépek nem vagyunk, se nem veszekszünk, de tanulunk az aktuál heti szakaszról, meg mindenféle izgalmasságról. Rav Meir dvár Torája (Tóra magyarázat) a vacsinál az volt, hogy Jákob és Ézsau szerencsétlen nevelésben részesült. Mert Izsák és Rebeka ugyanúgy állt hozzájuk, pedig már kiskorukban tudni lehetett, hogy Jákob az elmés csávó, Ézsau meg a vadember. De ők erre fittyet hányva várták ki míg felcseperednek, majd Jákob egy tál lencséért megveszi az elsőszülöttséget Ézsautól, aki letojja az egészet épp, csak jusson már valami kajához, mert kilukad a gyomra. Aztán Jákob egész életében ezért vezekel, Ézsau meg vadember marad. A szülők tehetnek mindenről Rav Meir szerint és így kiderül, hogy mégsem Izsák a kedvenc figurája, pedig eddig azt hittem. A dvar Tora konklúziója az, hogy ebben az iskolában mindenkit az egyénisége szerint oktatnak. Ennyit a heti szakaszról és íme az izgalmasság:

A sivatagban kirándultunk tegnapelőtt és a vezetőnk az egyik osztálytársunk volt, a pisztolyával a combján. A srác izraeli, amcsi olék (bevándorlók) gyereke, aki egyre jobban utálja az amcsikat, amióta amcsi iskolába jár. Szóval Ebájesz teljes menetfelszerelésben vezet bennünket a sivatagban, rábízzuk az életünket a félelmetes sziklamászásokkor, imádjuk, hogy az osztálytársunk. Aztán a Holt-tengeri fürdőzés után felszállunk a buszunkra, ami egyszercsak fékez, Ebájesz elrohan. A telefonját hagyta ott a parton. Mielőtt nyitja a buszajtót, megjegyzi, hogy mindig akkor hagyja ott valahol a telóját, amikor baj van és hívhatják. Nem gondolok semmire, de nyugodt pánik alakul ki a buszon. I phone hírek: al-Dzsbarit megölték. Ebájesz szárazföldi tartalékos, lehet, hogy mennie kell tényleg. A vacsoránál bejelentik, hogy nem megyünk Nicánára másnap, egész éjszaka Ebájasszal beszélgetünk. Kész van, de nevet.

Másnap (azaz tegnap) egy 2000 éves zsinagóga romjait nézzük meg, aztán a jó csapat imádkozik a datolyaültetvény árnyékában, páran lézengünk a környéken, Ebájesz Annie-vel egy sziklán ül és réved a tekintetük. Annie lelkizős csaj, csodálatos hangja van, ő a nótafa a suliban, a férje, Stu is idejár. Annie Ebájeszre réved, Ebájesz a pálmafasor mögötti Holt-tengert bámulja. Üres a tekintetük, békejelek buborékoznak körülöttük. Hosszú az imádkozás, a lézengésben sokszor nézem őket. Ebájesz egyszercsak egy olyat rúg a földbe, hogy kövek és kavicsok repülnek körülöttük. Annie láthatóan megijed, de ülnek tovább a békés naplementében. Itt vagyunk a paradicsomban és ez a szegény gyerek, aki már túl van sokmindenen, hisz volt katona és most tartalékos, őrlődik valami darálóban. Nem hívják. Még.

A hazaérkezésünk után, késő este végighívom a Tel Aviv-i barátocskáimat, jöhetnek hozzám a sziréna után, de már mindenki úton valamerre. Helyes. Van aki épp a zuhany alatt volt amikor megszólalt a sziréna, szappanos ruhában ment az óvóhelyre, volt aki a nőgyógyász asztalán feküdt, akinek a házában nincs óvóhely, a lépcsőházban várta ki a végét. Tal, a szobatársam barátja Ber Shevából éjszaka jött át, mert nem bírta a folyamatos szirénát. Aztán reggel a hírekben a Herzl hegyi csőbomba. Indulnak az adományozások, a face tele van felajánlásokkal, hova lehet menni, hol lehet vért adni, mi zsidók túlélünk, élünk, folytatjuk ott, ahol megzavartak bennünket, nem hiába vagyunk a szentföldön, én is, ahogy mások, élem tovább az életem.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zizilend.blog.hu/api/trackback/id/tr624909727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása